UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzék elemei a Summerfesten
www.unesco.org
További információ:
www.mohacsibusojaras.hu
A mohácsi busójárás farsang végén rendezett maszkos, rituális, mai formájában karnevál jellegű felvonulás. A hat napon át tartó alakoskodó szokás tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busócsoportok, valamint az őket kísérő zenészek és táncosok, továbbá a maszkokat, eszközöket készítő kézművesek vesznek részt. A szokásfolyamatba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is bevonják, akik így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek. A város önkormányzata és a busócsoportok évről évre közösen szervezik meg a busójárást. A hat napig tartó eseményeken túl a busócsoportok egész éven át aktív közösségként működnek.
Ehhez hozzá tartozik a hagyományokon alapuló folyamatos készülődés, az eszközök, maszkok megtervezése és elkészítése, a busóruházat felújítása, az egyes csoportok sajátos járműveinek megtervezése, kialakítása, és a megjelenésük hitelességét szolgáló kutatómunka. A busójárás folyamatában egyformán szerepet kapnak a tervezett programok (pl. busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézműves vásár) és a spontán akciók és megnyilvánulások (szabados viselkedési formák, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékosság, tánc). A kezdetekkor a mohácsi horvát nemzetiséghez kötődő hagyomány mára a város szimbólumává vált.
Mohai tikverőzők
A tikverőzés farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A falu fiatal legényei a szokáshagyomány által meghatározott maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek, emellett jellegzetes tevékenységük az emberek arcának bekormozása.
A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről" kapta, amely egyébként a jószág termékenységét, bőségét szimbolikus cselekedettel segíti elő: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megütögetik.
Az eredetileg az ország más vidékein is különböző változataiban ismert szokás mára Magyarország területén Mohán maradt fenn a legszívósabban, a közösség szerves gyakorlataként. Ennek egyik oka a farsangi szokás szervezettsége, tudatos hagyományozása. A különböző generációk tovább adják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjének tudását, s annak a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyait is. Emellett az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.
A farsangi szokás, bár a környékbeli településekről sokan látogatják, és rendszeres a sajtó felbukkanása is, mégis a mohai lakosság sajátja és legjelentősebb eseménye egyben.
